250

Adatvédelem

Szeretnénk tájékoztatni Önt adatai sorsáról,

Ismerje meg adatkezelési elveinket, adatvédelmi szabályzatunkat és ahol lehet, éljen választási lehetőségével adatainak kezelését illetően.

Adatvédelem (Adatbiztonsági Szabályzat)

Tisztelt látogatónk, amikor Ön a portálunk oldalait olvassa, vagy szolgáltatásait igénybe veszi, egyúttal saját adatait is átadja részünkre. Ennek egy része automatikusan (IP cím, böngésző típus), más része pedig az Ön hozzájárulásával (regisztrációs formula kitöltése) kerül birtokunkba.(az internetes honlapok általános gyakorlatához hasonlóan) történik, adatai más részét pedig Ön adja meg a regisztráció(k) során. Az Ön személyes adatait a Portál üzemeltetői törvényesen és tisztességesen kezelik, a hatályos jogszabályi előírásokat betartva és a nemzetközi adatvédelmi normák írott és íratlan szabályait követve. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy ne csak általánosságban, hanem az egyes szolgáltatásainkkal kapcsolatban részletesen is tájékoztassuk Önt adatai sorsáról, ismerje meg adatkezelési elveinket, és ahol lehet, legyen választási lehetősége adatainak kezelését illetően.
 
Adatvédelmi irányelvek

A tartalom szolgáltató a felhasználók adatainak védelmét minden alkalmazásnál, eljárásnál és adatátviteli, tárolási módszernél szem előtt tartja.
Nem adunk át jogosulatlan harmadik félnek olyan információt - a felhasználó belegyezése nélkül -, amiből a felhasználó személyazonossága hitelt érdemlően helyreállítható. A felhasználók adatait minden esetben megőrizzük, és mindent megteszünk szerkesztőségi, marketing és technikai részről is az adatok biztonságának érdekében.

Látogatóink személyi adatait nem fenyegeti veszély az oldalak megtekintésekor.

Az alkalmazásainkban (vendégkönyv, videoajánló, weblinkek) regisztrált felhasználóink adatait megőrizzük, és visszakereshető formában tároljuk.
Látogatónk, alkalmazásaink felhasználói a regisztrációkor önként adják adataikat. Ilyenkor mindig jelezzük publikus lesz-e az adott információ, illetve csak belső felhasználásra kerül sor. Amennyiben publikus az információ nem vállalunk érte felelősséget, hogy más ezzel nem él vissza, vagy nem használja fel saját érdekében az adatokat.
Kérjük látogatóinkat a publikus adatokat kellő körültekintéssel adják meg!
A felhasználók saját adataikat minden esetben módosíthatják. Az adatokhoz csak a szerkesztőség által feljogosított személyek férhetnek hozzá. Az általuk közölt véleményt azonban nem tudják utólag módosítani. De azok közlését más formában megismételhetik.

Nem számít regisztrációnak az olvasói vélemények, hozzászólások, szavazatok leadása. Ilyen esetben a felhasználó mindig saját felelősségére teszi közzé véleményét.

A látogatóknak a felhasználási feltételekhez kell tartania magát. Adatkezelési kérdéseivel, véleményével forduljon az adminisztrátorhoz bizalommal. (Elérhetőségek/admin menüpont)

Technikai tudnivalók: A felhasználói adatok nyilvános, internetes felületről való levétele, törlése nem jelent egyet az adatok fizikai megsemmisítésével. Az adatokat minden esetben megőrizzük.

Média ajánlat

Főoldali kiemelt hirdetések:

Hirdetőtábla (szélső blokk) 160*240 pixel méretű reklámbanner 2000,- forint / hó
Hirdetőkocka (szélső blokk) 160*160 pixel méretű reklámbanner 1500,- forint / hó
Hirdetőtégla (szélső blokk) 160*80 pixel méretű reklámbanner 1000,- forint / hó
Főoldali szöveges hirdetés   1000,- forint / hó

Nem főoldali hirdetések:

500 forint / hó mely tartalmazhat 1000 karakterből álló szöveget, 1db web címet, 1db web linket, 1db fényképet. Elkészítési díj nincs.

Reklám banner elkészítési díjak (csak főoldali kiemelt hirdetések esetén):

Animált hirdetés elkészítése egységesen 4000,- forint.
Animáció nélküli hirdetés elkészítése 1000,- forint.
Küldött, kész anyag esetén elkészítési díj nincs.

6 hónapos megrendelés esetén banner elkészítési díjat nem számolunk fel.

Kapcsolat:

Kérdés, megrendelés esetén várjuk levelét az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.">'+addy_text38426+'<\/a>'; //--> email címre.

Az ajánlatunkban szereplő árak alanyi adómentesek.

A település címere

A község jelképei „címer” formájában helyezkednek el.

A címer 3 részre van osztva:Jobb oldalon látható fehér mezőben a „nád és búzaszál sárga színben. Ez a motívum természeti adottságokat jelképezi, ugyanis a Tisza szabályozásig a község árterület volt, szabályozás után a mezőgazdasági foglalkozás volt a jellemző megélhetési forma. A címer alsó részén piros szín azokat az áldozatokat idézi, akik életüket adták azért, hogy mi itt békességben élhetünk. A kard egyúttal Rád lovagra is utal, akinek nevét községünk 1898-ig viselte.

A címer bal oldali részében a református templom áll, kereszténységünk hordozója. István király óta a kereszténység meghatározza a magyarságot, sorsát és jövőjét, ebbe beletartozott és tartozik községünk is.

A címer tetején a község neve szerepel és nemesi jelzés (girland) van a két oldalán. A község  zászlaja: fehér selyembe helyezve a címer.


Tiszarád címere

A település története

Községünk területén minden bizonnyal már a vaskorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az a vaskorból származó kard, amely az Újszőlő telepítésekor került napvilágra. A leletet jelenleg Nyíregyházán a Józsa András Múzeumban őrzik. A terület a honfoglalás idején szerepet játszott. Szt. István Szabolcs Községet jelölte ki a vármegye székhelyévé, ispánnak pedig Vecelin német lovagot nevezték ki. Vecelin halála után fia Rád lett az utód, akinek kettős udvarhelye volt: Szabolcs és Rád.

A község nevének kialakulása feltehetően szláv eredetű személyhez kötődik, de több verzió is ismeretes. A Rétköz legkésőbb-1445-ben –megalakult közigazgatási egysége Raad néven. Mai nevét 1898-ban nyerte el.

A község Kemecse-Nagyhalász –Vasmegyer között terül el. Egészen a Tisza 1880-as években történt szabályozásáig vízállás volt, halászatból éltek az emberek. A Tisza szabályozás után főleg dohány- és kukoricatermesztéssel foglalkoztak, de jó minőségű káposzta és répa is termett itt. Utóbbi kettőt szekérrel hordták a Hegyközbe eladni.

A község korábbi –torony nélküli –kis temploma és az előtte álló fa harangláb 1696-ban épült. A hagyomány szerint huszita templomnak is nevezték. Az elnevezést magyarázza az 1926-ban a templom körül feltárt temető. A templom lebontásakor sajnos semmilyen írásos emlék nem kerül elő. A község birtokosai sorrendben a következők: Kemecsey-ek, Rédey-ek, Beleznay Laskay Erzsébet, Vadnay-ak, Fried-ek és Haás Ignác.

1859-ben épült az első egyházi iskola egyben a tanítói lakással, ami ma is áll. 1 tanító volt, aki 6 osztályt tanított délelőtt is délután. Az iskolás gyermekek száma meghaladta a százat. A tanító állást pályázattal lehetett elnyerni.
1896-97 –ben lehetőség nyílt arra, hogy a kisvasutat a falu határán vezessék keresztül, de az akkori képviselő-testület ezt nem szavazta meg. Így a vasútvonal kikerülte a Rádat.

1865-ben 67 lakóház állt a faluban, a lélekszám 527 volt.

1902-ben ezek a mutatók 105 lakóházra és 706 lélekre módosultak.

A község déli oldalán terül el a Fertő tó kb. 40 kat. holdon. Az idősek elmondása szerint a tó vize gyógyhatású volt.

A tó vizét mosásra is használták az asszonyok, de oda jártak zsákot, ponyvát sulykolni és kivirágzott sziksót összesöpörni.
1926-ban lebontották a régi templomot és haranglábat és felépült a jelenlegi templom. A parókia épülete igen jól felszerelt, gazdasági épületekkel, nagy kerttel ellátott volt. Mind a lelkészek, mind a tanítók természetben kapták járandóságukat. 1924-ben 2 tanító tevékenykedett a faluban, egyikőjük kántortanító volt/ ő volt az aki falutörténet alapjait összegyűjtötte.

Az 1926-27-es években 61 népművelési előadás volt községben.

1928-ban felépült az új 2 tantermes iskola, amit úgy építettek meg, hogy összenyitható legyen és így szini előadásokat és bálokat is lehetett benne rendezni.

Igen élénk népművelési élet folyt Tiszarádon kb. 1965-ig dalárda, színjátszó csoport, kézimunkakör, nőegylet működött.
Dolgos, szorgalmas emberek éltek itt, akik szerették a falujukat és sokat tettek érte. A lányok díszítették virágaikkal a templomkertet és - kerítést. Sok fa volt a templom és az iskola udvarán- főleg szomorúfűz és jegenye.
1927-ben 140 kötetes könyvtárat kapott a község a Vallás és Közoktatási Minisztériumtól.

1928-tól működött az ismétlődő iskola, ami 6. osztály elvégzése után 2 évig tartott 2 tanító és a lelkész vezette.Tiszarádnak 1940 óta van fiókpostája, de távíróállomása, jegyzői hivatala Vasmegyeren volt: vasútállomása: Kemecse és Nagyhalász. Körorvosa, védőnője Nagyhalászból járt ki.

1946-ban kézi kezelésű telefonközpontot kapott a falu.

Közvetlenül a II. világháború után az iskola eszközeinek és a könyvtár dokumentumainak nagy része sajnos eltűnt.

Az iskolát 1948-ban államosították. Az 50-es évektől 5 tanerős  és 8 osztályos lett.1962-ben épült a falu harmadik iskolája közösen a tanítói lakással.

1945 után a falu önálló lett községi tanáccsal.

1952-ben megalakult a Tsz. 1957. április 1-re elkészült a kultúrház. Villany még nem volt a faluban /1962-ben vezeték be /.é A falu saját mozigépe agregátorral működött heti 2 előadással. A Tv elterjedésével csökkent a kulturális élet kezdett a falu elnéptelenedni. Az 1970-es évek végén lebontották a kultúrházat: A falu beépült Vasmegyer közigazgatásába.
1970-es években a községek kategorizálva voltak.

Községünk is azon települések közé tartozott, amelyek elsorvasztásra voltak ítélve.
1971-ben összevonták a termelőszövetkezetet szintén Vasmegyer központtal.
1973-ban körzetesítették az általános iskolát, a felső tagozatos gyerekek 5-8-ig Vasmegyerre jártak át.
A Tsz. megszüntetésével, a felső tagozat átvitelével a fiatalok kilátástalannak látták a jövőt és a városban próbálkoztak elhelyezkedni, munkahelyet keresni. A falu kezdett elnéptelenedni.

Az 1957-ben felépített kultúrházat 1973-ban életveszélyesnek minősítették lebontották, széthordták. Iskola körzetesítés után az 1928-ban épült iskola felszerelését elvitték, majd 8-10 éven keresztül tanítás egyáltalán nem volt az iskolában Kultúrház hiánya miatt egy-egy falugyűlésre nyitották ki. Majd tanterem hiánya miatt 82-83-tól kiegészítő iskola működtetett benne Vasmegyer.
A községháza az egyik termében működő könyvtár és az orvosi rendelő 1983-ban ne kerüljön lebontásra a megyei Tanács elnökhelyetteséhez fordultunk, hogy segítsen. Az akkori elnökhelyettes Lakatos András volt, aki jelenleg országgyűlési képviselőnk. Neki köszönhetjük, hogy ma is áll az épület, jelenleg a Polgármesteri Hivatal és az orvosi rendelő működik benne. Képviselő Urnak köszönhető, hogy 1983-ban Tiszarád és Nagyhalász között nem szüntették meg a földutat , hanem Tsz melorációs munkával egy stabilabb földutat hoztak létre, mely alapja lehetett a jelenleg félig elkészült szilárd burkolatú útnak.
1986-ban a falu 70%-a döntött a vezetékes ivóvíz bevezetése mellett, ilyen hátrányos helyzetben is vállalta a telkenként 20 eFt adóságot, amely 1996-ban járt le.

Megépült a buszforduló a Széchenyi és a Petőfi út elejére egy –egy 200m-es sárrázó, majd 1989-ben a Szabadság tér felé egy belvízelvezető és döngölt salakozott út.

1970-ig a községnek volt egy aranykorona, amikor élt és virágzott.

1970-től 1990-ig a település stagnálás a túlélés jellemezte a települést.20 éven keresztül egy fekete folt volt, amelyet szeretnénk, de nem tudunk kitörölni a község múltjából, az átélteket nem lehet letagadni.

1990-ben a demokratikus választások alkalmával éltünk azzal a lehetőséggel, hogy újra önálló község legyen Tiszarád. Egy új lehetőség nyílt meg a község előtt.

1991-ben felújítottuk az 1928-ban épült egyházi iskolát (tornaszobát, vizesblokkot és központi fűtéssel teljes külső felújítást kapott az iskola).

1992-ben szilárd burkolatot kapott a Petőfi és Széchenyi utca.

1993-ban saját költségvetési forrásból és társadalmi összefogásból megépült a ravatalozó. Ezzel megszüntettük a háztól udvarról való temetést. Kulturált környezetben adhatjuk meg a végtisztességet szeretteinek.

1993 decemberében nem volt könnyű döntése a Képviselő-testületnek, amikor egy megkezdett „Faluház” építését kellett félbehagyni a vezetékes gázhálózat megvalósítása érdekében.

1994. december 6-án átadásra került a gázberuházás. Gázfűtést kaptak intézményeink (iskola, polgármesteri hivatal. orvosi rendelő).

1996-ban kívülről –belülről tataroztunk, festettük mindkét iskolát.

1997-ben megpályáztuk a Szociális Minisztériumban a „Falugondnoki „szolgálatot, új gépkocsit vásároltunk, mellyel megoldottuk a gyermekek szállítását-ebéd hordását és az idősek körében a különböző szolgáltatások elvégzését (pl. gyógyszer kiváltás).
1998-ban emlékoszlopot állítottunk az első és második világháború áldozatainak emlékére, és emlékparkot alakítottunk ki körülötte.

1999-ben a megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert pénzből korszerűsítettük az 1992-ben épült iskolát (vizesblokkal és tanári szobával bővült az intézmény). Ugyanebben az időben az UKIG-hoz benyújtott pályázatból új buszfordulót építettünk, mely lehetővé buszjárat indítását Nagyhalász és Tiszarád között.

A 2000- es év a „Millennium” éve volt. Millenniumi Falunap megrendezésével emlékeztünk 1000 éves államiságunkra. A Falunap megrendezést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A Magyar Kormány ajándékát, a millenniumi zászlót Dr. Kovács János helyettes államtitkár adta át a községnek. A „Falvak Kultúrájáért” Alapítványtól pályázat útján nyertünk egy „emlékoszlopot”. Az emlékoszlop körül millenniumi parkot hoztunk létre a község főutcáján. 2000-ben Tiszarád Község Képviselő-testülete döntött arról, hogy elkészítteti a község címerét és zászlaját. Címerünk ábrázolja községünk múltját, jelenét és jövőjét. 

2001-ben sikeres pályázatot nyújtottunk be a „Soros Alapítványhoz”. Az egészségnevelési pályázat a negatív környezeti hatások megváltoztatásáról és az egészséges életmódra nevelésről szólt.

2001-ben A Területfejlesztési Tanácshoz beadott pályázatunkon támogatást nyertünk a Faluház befejezéséhez. Elképzeléseink Lakatos András volt országgyűlési képviselő és Gazda László, a Szabolcs –Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke is támogatta.

2003. augusztus 20-iki ünnepség keretében átadott komplexum községünk egyik legszebb épülete lett. Itt kapott helyet a Polgármesteri Hivatal és az orvosi rendelő. Lakossági hozzáférést is biztosít az időközben szintén pályázati támogatással létrehozott e-Magyarországi pont. A faluház nagytermében valamennyi közösségi rendezvényünket kulturált körülmények között le tudjuk bonyolítani.

A község második legnagyobb beruházása a gázprogram megvalósítása volt. 2001-ben megtörtént a községi közvilágítás korszerűsítése is. Ezt követően 2002-ben megszerveztük a kommunális szemétszállítást.
Ugyancsak pályázati pénzből készítettük el a Szabolcsterv Kft.-vel a település környezetvédelmi programját, mely hosszabb távra meghatározza a település összképét.
Ezek a környezetei hatást megváltozó tervek Uniós elvárások is egyben.

2004 őszén a Területfejlesztési Tanácsnál támogatást nyert pályáztatunk az orvosi rendelő korszerű felszerelésére és a Faluház teljes berendezésére.

1998. szeptember 1-től működik a „Falugondnoki” szolgálat községünkben.2005-ben pályáztunk a Falugondnoki gépjármű cserére, melyet meg is nyertünk és Szociális és Családügyi minisztériumtól mai napig zökkenőmentesen működik a szolgálat.
2006-ban kopjafát állítható az 1956-os forradalom 50 –dik év fordulójára. A kopjafát pályázatban nyertük meg a „Falvak Kultúrájáért” alapítványtól.

2006-ban pályázatot nyújtottunk be 4 település (Tiszatelek – Beszterec - Vasmegyer-Tiszarád) „szennyvíztelep” megépítése, mely megvalósult.

2006-ban 5 település (Nagyhalász Tiszatelek – Beszterec – Vasmegyer - Tiszarád) pályázott szélessávú internetre és Kábel Tv hálózatra
amely 2009-ben megvalósult 2007-ben óvoda bővítésére (vizesblokk –tálaló konyha) és felújítására pályáztunk, mely 2008-ban megvalósult és átadásra került.(Észak Alföld  Területfejlesztési Tanács)

2008-ban pályáztunk a „Kisiskola” fejlesztésére Iskola-orvosi rendelő-polgármesteri hivatal akadálymentesítése (megvalósult)
Sajnos nem nyertünk pályázatot a Sportöltöző felújítására és járda felújítására a község belterületén.

2009-ben közösen pályázott a Református Egyház és az Önkormányzat az „UMVP” program „Vidékiörögség” megőrzése címen: a Református Templomban felújítására és az előtte lévő „Park” kialakítására./Faluközpont/
A beruházás 2011-ben novemberében befejőzött.

2009-ben pályázott az önkormányzat az 1993-ban önerőből épült „Ravatalozó”felújítása. Megvalósult a beruházás.

2011-ben felújítottuk a Faluház tetőzetét.

2012-ben pedig megtörtént a külső felújításra szigetelése az épületnek.
Ebben a „Faluházban” működik  az orvosi rendelő Családsegítő szolgálat-Falugondnok és szociális gondozó irodája a „Kék –Beszterec-Tiszarád” önkormányzatainak „Közös Hivatala”.

A Faluházban van még egy „közösségi terem” mely otthont ad a „Civil szervezetnek a Kisebbségi Önkormányzatnak és különböző rendezvényeknek.

Röviden ez lenne Tiszarád község története napjainkig.

Tiszarád Község is a „Nemzet nagy fájának” hajszálgyökere, ha a „hajszálgyökerek elsorvadnak -elszáradnak a „Nemzet is sérül vele. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy községünk sokáig megmaradhasson „Magyarország” térképén.