250

A település földrajza

Tiszarád község Nyíregyházától mintegy 25km-re Északra fekszik.

A község Kemecse-Vasmegyer és Nagyhalász között terül el: Észak-dél irányú egyutcás település. A Fő utca (mai Kossuth út közepén) orsószerűen kiszélesedik. A község infrastruktúrája kiépített (vezetékes ivóvíz,gáz, telefon, internet ,kábel Tv hálózat) az utak 80%-a aszfaltozott. Az ide érkező (Kemecse-Vasmegyer) felől a faluközpontjában találja az 1926-ban felépített Református templomot. A templom előtti parkban található az első és második világháborúban elesettek emlékműve. A falu központjában van a település óvodája és iskolája, amely 1928-ban és 1960-ban épült. Vasmegyer felől érkezve található a „Faluház” melyben működik a Polgármesteri hivatal az orvosi rendelő és egy nagyobb közösségi terem.

Az épülettől nyugatra helyezkedik el a Millenniumi Emlékpark, melyben megtalálható a honfoglalási kopjafa és található még a testvértelepülés (Kárpátaljai „Kígyós) 5 éves együttműködésére állított „Kopjafa” és mellette Magyarország térképe márványból kifaragva. Említésre méltó még a Község déli részén elterülő „Fertő-tó vagy Rádi-tó”.30 hektáros.

Az idősek elmondása szerint a tó vize gyógyhatású volt. A tóból sziksót összesöpörtek utána hasznosították. Jelenleg benőtte a nád.1994-ben megépült Tiszarád és Nagyhalász között egy köves út így már nem Zsák település Tiszarád. A községből 20 percen belül elérhető Tisza part (Tiszatelek-Ibránynál) vagy akár Nyíregyháza vadaspark, Sóstói múzeumfalu.

A település története

Községünk területén minden bizonnyal már a vaskorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja az a vaskorból származó kard, amely az Újszőlő telepítésekor került napvilágra. A leletet jelenleg Nyíregyházán a Józsa András Múzeumban őrzik. A terület a honfoglalás idején szerepet játszott. Szt. István Szabolcs Községet jelölte ki a vármegye székhelyévé, ispánnak pedig Vecelin német lovagot nevezték ki. Vecelin halála után fia Rád lett az utód, akinek kettős udvarhelye volt: Szabolcs és Rád.

A község nevének kialakulása feltehetően szláv eredetű személyhez kötődik, de több verzió is ismeretes. A Rétköz legkésőbb-1445-ben –megalakult közigazgatási egysége Raad néven. Mai nevét 1898-ban nyerte el.

A község Kemecse-Nagyhalász –Vasmegyer között terül el. Egészen a Tisza 1880-as években történt szabályozásáig vízállás volt, halászatból éltek az emberek. A Tisza szabályozás után főleg dohány- és kukoricatermesztéssel foglalkoztak, de jó minőségű káposzta és répa is termett itt. Utóbbi kettőt szekérrel hordták a Hegyközbe eladni.

A község korábbi –torony nélküli –kis temploma és az előtte álló fa harangláb 1696-ban épült. A hagyomány szerint huszita templomnak is nevezték. Az elnevezést magyarázza az 1926-ban a templom körül feltárt temető. A templom lebontásakor sajnos semmilyen írásos emlék nem kerül elő. A község birtokosai sorrendben a következők: Kemecsey-ek, Rédey-ek, Beleznay Laskay Erzsébet, Vadnay-ak, Fried-ek és Haás Ignác.

1859-ben épült az első egyházi iskola egyben a tanítói lakással, ami ma is áll. 1 tanító volt, aki 6 osztályt tanított délelőtt is délután. Az iskolás gyermekek száma meghaladta a százat. A tanító állást pályázattal lehetett elnyerni.
1896-97 –ben lehetőség nyílt arra, hogy a kisvasutat a falu határán vezessék keresztül, de az akkori képviselő-testület ezt nem szavazta meg. Így a vasútvonal kikerülte a Rádat.

1865-ben 67 lakóház állt a faluban, a lélekszám 527 volt.

1902-ben ezek a mutatók 105 lakóházra és 706 lélekre módosultak.

A község déli oldalán terül el a Fertő tó kb. 40 kat. holdon. Az idősek elmondása szerint a tó vize gyógyhatású volt.

A tó vizét mosásra is használták az asszonyok, de oda jártak zsákot, ponyvát sulykolni és kivirágzott sziksót összesöpörni.
1926-ban lebontották a régi templomot és haranglábat és felépült a jelenlegi templom. A parókia épülete igen jól felszerelt, gazdasági épületekkel, nagy kerttel ellátott volt. Mind a lelkészek, mind a tanítók természetben kapták járandóságukat. 1924-ben 2 tanító tevékenykedett a faluban, egyikőjük kántortanító volt/ ő volt az aki falutörténet alapjait összegyűjtötte.

Az 1926-27-es években 61 népművelési előadás volt községben.

1928-ban felépült az új 2 tantermes iskola, amit úgy építettek meg, hogy összenyitható legyen és így szini előadásokat és bálokat is lehetett benne rendezni.

Igen élénk népművelési élet folyt Tiszarádon kb. 1965-ig dalárda, színjátszó csoport, kézimunkakör, nőegylet működött.
Dolgos, szorgalmas emberek éltek itt, akik szerették a falujukat és sokat tettek érte. A lányok díszítették virágaikkal a templomkertet és - kerítést. Sok fa volt a templom és az iskola udvarán- főleg szomorúfűz és jegenye.
1927-ben 140 kötetes könyvtárat kapott a község a Vallás és Közoktatási Minisztériumtól.

1928-tól működött az ismétlődő iskola, ami 6. osztály elvégzése után 2 évig tartott 2 tanító és a lelkész vezette.Tiszarádnak 1940 óta van fiókpostája, de távíróállomása, jegyzői hivatala Vasmegyeren volt: vasútállomása: Kemecse és Nagyhalász. Körorvosa, védőnője Nagyhalászból járt ki.

1946-ban kézi kezelésű telefonközpontot kapott a falu.

Közvetlenül a II. világháború után az iskola eszközeinek és a könyvtár dokumentumainak nagy része sajnos eltűnt.

Az iskolát 1948-ban államosították. Az 50-es évektől 5 tanerős  és 8 osztályos lett.1962-ben épült a falu harmadik iskolája közösen a tanítói lakással.

1945 után a falu önálló lett községi tanáccsal.

1952-ben megalakult a Tsz. 1957. április 1-re elkészült a kultúrház. Villany még nem volt a faluban /1962-ben vezeték be /.é A falu saját mozigépe agregátorral működött heti 2 előadással. A Tv elterjedésével csökkent a kulturális élet kezdett a falu elnéptelenedni. Az 1970-es évek végén lebontották a kultúrházat: A falu beépült Vasmegyer közigazgatásába.
1970-es években a községek kategorizálva voltak.

Községünk is azon települések közé tartozott, amelyek elsorvasztásra voltak ítélve.
1971-ben összevonták a termelőszövetkezetet szintén Vasmegyer központtal.
1973-ban körzetesítették az általános iskolát, a felső tagozatos gyerekek 5-8-ig Vasmegyerre jártak át.
A Tsz. megszüntetésével, a felső tagozat átvitelével a fiatalok kilátástalannak látták a jövőt és a városban próbálkoztak elhelyezkedni, munkahelyet keresni. A falu kezdett elnéptelenedni.

Az 1957-ben felépített kultúrházat 1973-ban életveszélyesnek minősítették lebontották, széthordták. Iskola körzetesítés után az 1928-ban épült iskola felszerelését elvitték, majd 8-10 éven keresztül tanítás egyáltalán nem volt az iskolában Kultúrház hiánya miatt egy-egy falugyűlésre nyitották ki. Majd tanterem hiánya miatt 82-83-tól kiegészítő iskola működtetett benne Vasmegyer.
A községháza az egyik termében működő könyvtár és az orvosi rendelő 1983-ban ne kerüljön lebontásra a megyei Tanács elnökhelyetteséhez fordultunk, hogy segítsen. Az akkori elnökhelyettes Lakatos András volt, aki jelenleg országgyűlési képviselőnk. Neki köszönhetjük, hogy ma is áll az épület, jelenleg a Polgármesteri Hivatal és az orvosi rendelő működik benne. Képviselő Urnak köszönhető, hogy 1983-ban Tiszarád és Nagyhalász között nem szüntették meg a földutat , hanem Tsz melorációs munkával egy stabilabb földutat hoztak létre, mely alapja lehetett a jelenleg félig elkészült szilárd burkolatú útnak.
1986-ban a falu 70%-a döntött a vezetékes ivóvíz bevezetése mellett, ilyen hátrányos helyzetben is vállalta a telkenként 20 eFt adóságot, amely 1996-ban járt le.

Megépült a buszforduló a Széchenyi és a Petőfi út elejére egy –egy 200m-es sárrázó, majd 1989-ben a Szabadság tér felé egy belvízelvezető és döngölt salakozott út.

1970-ig a községnek volt egy aranykorona, amikor élt és virágzott.

1970-től 1990-ig a település stagnálás a túlélés jellemezte a települést.20 éven keresztül egy fekete folt volt, amelyet szeretnénk, de nem tudunk kitörölni a község múltjából, az átélteket nem lehet letagadni.

1990-ben a demokratikus választások alkalmával éltünk azzal a lehetőséggel, hogy újra önálló község legyen Tiszarád. Egy új lehetőség nyílt meg a község előtt.

1991-ben felújítottuk az 1928-ban épült egyházi iskolát (tornaszobát, vizesblokkot és központi fűtéssel teljes külső felújítást kapott az iskola).

1992-ben szilárd burkolatot kapott a Petőfi és Széchenyi utca.

1993-ban saját költségvetési forrásból és társadalmi összefogásból megépült a ravatalozó. Ezzel megszüntettük a háztól udvarról való temetést. Kulturált környezetben adhatjuk meg a végtisztességet szeretteinek.

1993 decemberében nem volt könnyű döntése a Képviselő-testületnek, amikor egy megkezdett „Faluház” építését kellett félbehagyni a vezetékes gázhálózat megvalósítása érdekében.

1994. december 6-án átadásra került a gázberuházás. Gázfűtést kaptak intézményeink (iskola, polgármesteri hivatal. orvosi rendelő).

1996-ban kívülről –belülről tataroztunk, festettük mindkét iskolát.

1997-ben megpályáztuk a Szociális Minisztériumban a „Falugondnoki „szolgálatot, új gépkocsit vásároltunk, mellyel megoldottuk a gyermekek szállítását-ebéd hordását és az idősek körében a különböző szolgáltatások elvégzését (pl. gyógyszer kiváltás).
1998-ban emlékoszlopot állítottunk az első és második világháború áldozatainak emlékére, és emlékparkot alakítottunk ki körülötte.

1999-ben a megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert pénzből korszerűsítettük az 1992-ben épült iskolát (vizesblokkal és tanári szobával bővült az intézmény). Ugyanebben az időben az UKIG-hoz benyújtott pályázatból új buszfordulót építettünk, mely lehetővé buszjárat indítását Nagyhalász és Tiszarád között.

A 2000- es év a „Millennium” éve volt. Millenniumi Falunap megrendezésével emlékeztünk 1000 éves államiságunkra. A Falunap megrendezést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A Magyar Kormány ajándékát, a millenniumi zászlót Dr. Kovács János helyettes államtitkár adta át a községnek. A „Falvak Kultúrájáért” Alapítványtól pályázat útján nyertünk egy „emlékoszlopot”. Az emlékoszlop körül millenniumi parkot hoztunk létre a község főutcáján. 2000-ben Tiszarád Község Képviselő-testülete döntött arról, hogy elkészítteti a község címerét és zászlaját. Címerünk ábrázolja községünk múltját, jelenét és jövőjét. 

2001-ben sikeres pályázatot nyújtottunk be a „Soros Alapítványhoz”. Az egészségnevelési pályázat a negatív környezeti hatások megváltoztatásáról és az egészséges életmódra nevelésről szólt.

2001-ben A Területfejlesztési Tanácshoz beadott pályázatunkon támogatást nyertünk a Faluház befejezéséhez. Elképzeléseink Lakatos András volt országgyűlési képviselő és Gazda László, a Szabolcs –Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke is támogatta.

2003. augusztus 20-iki ünnepség keretében átadott komplexum községünk egyik legszebb épülete lett. Itt kapott helyet a Polgármesteri Hivatal és az orvosi rendelő. Lakossági hozzáférést is biztosít az időközben szintén pályázati támogatással létrehozott e-Magyarországi pont. A faluház nagytermében valamennyi közösségi rendezvényünket kulturált körülmények között le tudjuk bonyolítani.

A község második legnagyobb beruházása a gázprogram megvalósítása volt. 2001-ben megtörtént a községi közvilágítás korszerűsítése is. Ezt követően 2002-ben megszerveztük a kommunális szemétszállítást.
Ugyancsak pályázati pénzből készítettük el a Szabolcsterv Kft.-vel a település környezetvédelmi programját, mely hosszabb távra meghatározza a település összképét.
Ezek a környezetei hatást megváltozó tervek Uniós elvárások is egyben.

2004 őszén a Területfejlesztési Tanácsnál támogatást nyert pályáztatunk az orvosi rendelő korszerű felszerelésére és a Faluház teljes berendezésére.

1998. szeptember 1-től működik a „Falugondnoki” szolgálat községünkben.2005-ben pályáztunk a Falugondnoki gépjármű cserére, melyet meg is nyertünk és Szociális és Családügyi minisztériumtól mai napig zökkenőmentesen működik a szolgálat.
2006-ban kopjafát állítható az 1956-os forradalom 50 –dik év fordulójára. A kopjafát pályázatban nyertük meg a „Falvak Kultúrájáért” alapítványtól.

2006-ban pályázatot nyújtottunk be 4 település (Tiszatelek – Beszterec - Vasmegyer-Tiszarád) „szennyvíztelep” megépítése, mely megvalósult.

2006-ban 5 település (Nagyhalász Tiszatelek – Beszterec – Vasmegyer - Tiszarád) pályázott szélessávú internetre és Kábel Tv hálózatra
amely 2009-ben megvalósult 2007-ben óvoda bővítésére (vizesblokk –tálaló konyha) és felújítására pályáztunk, mely 2008-ban megvalósult és átadásra került.(Észak Alföld  Területfejlesztési Tanács)

2008-ban pályáztunk a „Kisiskola” fejlesztésére Iskola-orvosi rendelő-polgármesteri hivatal akadálymentesítése (megvalósult)
Sajnos nem nyertünk pályázatot a Sportöltöző felújítására és járda felújítására a község belterületén.

2009-ben közösen pályázott a Református Egyház és az Önkormányzat az „UMVP” program „Vidékiörögség” megőrzése címen: a Református Templomban felújítására és az előtte lévő „Park” kialakítására./Faluközpont/
A beruházás 2011-ben novemberében befejőzött.

2009-ben pályázott az önkormányzat az 1993-ban önerőből épült „Ravatalozó”felújítása. Megvalósult a beruházás.

2011-ben felújítottuk a Faluház tetőzetét.

2012-ben pedig megtörtént a külső felújításra szigetelése az épületnek.
Ebben a „Faluházban” működik  az orvosi rendelő Családsegítő szolgálat-Falugondnok és szociális gondozó irodája a „Kék –Beszterec-Tiszarád” önkormányzatainak „Közös Hivatala”.

A Faluházban van még egy „közösségi terem” mely otthont ad a „Civil szervezetnek a Kisebbségi Önkormányzatnak és különböző rendezvényeknek.

Röviden ez lenne Tiszarád község története napjainkig.

Tiszarád Község is a „Nemzet nagy fájának” hajszálgyökere, ha a „hajszálgyökerek elsorvadnak -elszáradnak a „Nemzet is sérül vele. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy községünk sokáig megmaradhasson „Magyarország” térképén.

A település címere

A község jelképei „címer” formájában helyezkednek el.

A címer 3 részre van osztva:Jobb oldalon látható fehér mezőben a „nád és búzaszál sárga színben. Ez a motívum természeti adottságokat jelképezi, ugyanis a Tisza szabályozásig a község árterület volt, szabályozás után a mezőgazdasági foglalkozás volt a jellemző megélhetési forma. A címer alsó részén piros szín azokat az áldozatokat idézi, akik életüket adták azért, hogy mi itt békességben élhetünk. A kard egyúttal Rád lovagra is utal, akinek nevét községünk 1898-ig viselte.

A címer bal oldali részében a református templom áll, kereszténységünk hordozója. István király óta a kereszténység meghatározza a magyarságot, sorsát és jövőjét, ebbe beletartozott és tartozik községünk is.

A címer tetején a község neve szerepel és nemesi jelzés (girland) van a két oldalán. A község  zászlaja: fehér selyembe helyezve a címer.


Tiszarád címere

Média ajánlat

Főoldali kiemelt hirdetések:

Hirdetőtábla (szélső blokk) 160*240 pixel méretű reklámbanner 2000,- forint / hó
Hirdetőkocka (szélső blokk) 160*160 pixel méretű reklámbanner 1500,- forint / hó
Hirdetőtégla (szélső blokk) 160*80 pixel méretű reklámbanner 1000,- forint / hó
Főoldali szöveges hirdetés   1000,- forint / hó

Nem főoldali hirdetések:

500 forint / hó mely tartalmazhat 1000 karakterből álló szöveget, 1db web címet, 1db web linket, 1db fényképet. Elkészítési díj nincs.

Reklám banner elkészítési díjak (csak főoldali kiemelt hirdetések esetén):

Animált hirdetés elkészítése egységesen 4000,- forint.
Animáció nélküli hirdetés elkészítése 1000,- forint.
Küldött, kész anyag esetén elkészítési díj nincs.

6 hónapos megrendelés esetén banner elkészítési díjat nem számolunk fel.

Kapcsolat:

Kérdés, megrendelés esetén várjuk levelét az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címre.

Az ajánlatunkban szereplő árak alanyi adómentesek.